Fejlesztés, hatalmas áttételes hozammal – interjú Dr. Paál Péterrel, az IBM Magyarország vezérigazgatójával

A Kék Notesz történetében először csatlakozott az IBM a hazai internet-állapotokat feltérképező kutatáshoz. A Nemzeti Digitális Közmű előkészítésében kulcsfontosságúnak tartják a szakma véleményének összegzését és javaslatainak egybevetését, egy minél pontosabb helyzetkép kialakítására törekedve.

– Miért döntöttek úgy, hogy szerepet vállalnak a Kék Noteszben?

– A digitális közmű kapcsán az IBM-nél nagyon fontosnak gondoltuk, hogy elkészüljön egy olyan felmérés, ami valóban az iparág véleményét tükrözi, és amelyre azután építeni lehet. Azt szokták mondani, Magyarországon 98 százalékos az internetes lefedettség. Ugyanakkor ez a 256 kilobitet elérő vonalakra vonatkozik, de ha megfelelő, mondjuk 2 Mbit-es sebességű hálózatot akarunk, ott már csak 79 százalék az arány. A Kék Notesz éppen ezeket kívánja tisztázni, és mi azt gondoltuk, hogy az információs társadalom fejlődésének kulcskérdéseivel – mint a digitális megosztottság vagy az e-közigazgatás fejlesztése – foglalkozó jelentés kutatásaiba szívesen bekapcsolódunk és ajánljuk fel tapasztalatainkat ezen a téren.

– Az informatikai ipar szereplői számára milyen kihívásokat hozhat a Nemzeti Digitális Közmű?

– Elsősorban azt gondolom kihívásnak, hogy olyan infrastruktúrát kell kialakítani, amely a jövő technológiái számára is megfelelő lesz. Körülbelül hat éve kezdtek el itthon ADSL-vonalakat kiépíteni, és mára tulajdonképpen elértük ennek a technológiának a korlátait. Kiderült, hogy nem mindenhol elérhető és használható a hálózat, a mobilinternetes megoldások kialakítása pedig olyan költségekkel jár, ami nem mindenhol vállalható. A nemzeti infrastruktúránál ezért olyan technológiát kell alkalmazni, ami nem fog néhány év alatt elévülni, hanem hosszú távra lehet tervezni vele. A meglévő infrastruktúrák integrációja és az üzemeltetés biztonsága is fontos technológiai kihívás, ezzel a mérnökök bizonyára rengeteg időt töltenek majd el.

– A Nemzeti Digitális Közmű jelenlegi (némileg kiforratlan) elképzeléshez képest még sok részletet kell kidolgozni – Ön szerint melyek kívánkoznak előre?

– Engem leginkább az üzleti modell és a felhasználási feltételek érdekelnének, amelyek mentén ezt a majdani hálózatot a piac szereplői és maga a kormányzat használhatják. Gondoljunk arra, hogy a meglévő piaci szereplőktől többé-kevésbé már elérhető a megfelelő műszaki színvonalú kommunikációs szolgáltatás. A MEH egyik indítéka az lehet az NDK elindítására, hogy ezen szolgáltatásoknak ára a többi EU-s országhoz képest drágább, ráadásul a sávszélesség is elmarad az unióban megcélzott átlagtól. A piaci szereplők számára pedig láthatóvá kell tenni, hogy most valójában a saját konkurenciájukat építik vagy üzletet remélhetnek ebből, ahogy a versenysemlegesség is alapvető szempont kell, hogy legyen. Azt gondolom, hogy a MEH munkatársai ezeken a kérdéseken is teljes gőzzel dolgoznak.

– Felbecsülhető-e az NDK élénkítő hatása a piac számára – és milyen hatások várhatók az egyéb területeken?

– Egy ilyen volumenű állami beruházás nyilván forgalomnövekedést jelent, elsősorban az IKT vállalkozások számára. Emellett én azt emelném ki, hogy amennyiben egy minden falu főteréig elmenő, valóban nagy sávszélességű infrastruktúra létrejön, ennek hatalmas áttételes hozama lehet. Gondoljunk csak a távmunka lehetőségeire, az e-kereskedelem vagy az e-egészségügy fejlődésére, vagy az elektronikus közszolgáltatásokra, ügyintézésre. A valóban elérhető szélessáv viheti el mindezt a korábban kimaradó településekre. Az elmúlt tíz év tapasztalata ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők nem hisznek abban, hogy üzletileg érdemes lehet szélessávú infrastruktúrát vinni olyan településekre, ahol a telefonos penetrációt is gond volt az országos átlagra hozni.
A Kék Notesz beszámol egy tanulmányról, amelyet az Information Technology and Innovation Foundation készített Obama elnök részére. Ebben az áll, hogy az elhatározott körülbelül ötmilliárd dolláros beruházás több százezer munkahelyet teremt. Ez a modell – nyilván más dimenziókban – de itthon is alkalmazható. Hiszek abban, hogy az informatikai eszközök használata – aminek az elérhető és dinakmikus infrastruktúra az alapja – érdemben hat a gazdaság növekedésére, egyebek közt a munkaerő jobb felhasználásával, illetve a piaci szereplők összehozásával.
Szerencsére ezzel a kezdeményezéssel nem vagyunk egyedül, számos külföldi tapasztalat rendelkezésre áll. Az európai országok többségében radikális infrastruktúra-fejlesztésekbe kezdtek, hogy a javítsanak a kommunikációs hálózatok addigi minősége miatt korlátozott lehetőségeken például a munkavállalás, a szolgáltatások, a kommunikáció vagy akár a szabadidő eltöltése terén. A Nemzeti Digitális Közmű projektjét lehet tehát úgy is értelmezni, hogy Magyarország csatlakozik azon országok közé, amelyek átlátják az infrastruktúra fejlesztésének jelentőségét.
Hozzá szeretném azonban tenni azt is, hogy az infrastruktúra megteremtése nagyon fontos feladat, de ugyanolyan fontos lenne a folyamatokat átgondolni. Kitalálni, hogy Magyarországon milyen iparágakat és tevékenységeket szeretnénk támogatni és ehhez hogyan tudjuk bekapcsolni azokat az embereket, akiket egyelőre nem lehet. Hogy hogyan tudjuk megkönnyebbíteni a közigazgatás működését, átláthatóbbá tenni a döntési folyamatokat – mert mindezeket csak együtt érdemes meghatározni. Ezért nagyon remélem, hogy a Nemzeti Digitális Közmű nem az egyetlen projekt a közeljövőben a kormányzati informatika és a közigazgatás korszerűsítése terén.

eWORLD
telefon: (1) 225-8588
e-mail: info@internethajo.hu
www.internethajo.hu