Diósy szavait az Internethajót megnyitó plenáris előadásokban többen is alátámasztották. Pintér Róbert, az ITTK tudományos stratégiai igazgatója a közelmúltban megjelent Kék Notesz kapcsán elmondta, mindenképpen biztató, hogy ma már gyakorlatilag minden internetező szélessávú kapcsolatot használ. Pintér szerint szintén pozitívum, hogy csökkentek az internet-előfizetések árai, és hogy nagyobb a felhasználói aktivitás. A Kék Notesz szerkesztője azonban hozzátette: valamelyest árnyalja a képet, hogy az internet-penetráció hazánkban átlagosnak mondható (40-45%), ráadásul az e-befogadás is gyerekcipőben jár még. A közeljövőben azonban összességében ő is pozitív változásokat vár.

Pintér reményeit alátámasztotta Baja Ferenc kormánybiztos beszámolója is. Az MSZP-s politikus az Elektronikus közszolgáltatások helyzete című előadásában elmondta: kormányzati döntés született arról, hogy új strukturális alapokon foglalkoznak ezentúl a témával. A sikeresség érdekében ugyanis véleménye szerint koncentrálni kell a döntési mechanizmusokat, amihez szükség van egy politikailag felhatalmazott vezetőre. Baja hozzátette: a stratégiai paradigmaváltás jegyében létrejöhet egy Központi Elektronikus Szolgáltató rendszer, természetesen a kormányzati támogatás és a civil kezdeményezések összefogásával. Távlati tervként egy személyes ügyfélkapu vízióját vázolta, amin keresztül: 2010-ben már mindenki létrehozhatja a maga digitális énjét.

Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke a jövő előtt a jelenre koncentrált. Ahogy kifejtette, évek óta egyre jobban nyílik az olló a fogyasztói árindex és a távközlési árindex között, ami az alapját jelenti egy tervezhető digitális jövőnek. A bizakodását számadatokkal is alátámasztotta: eszerint Magyarország a nemzetközi összehasonlításban egyelőre a huszonhatodik a száz főre jutó szélessáv tekintetében – ám a régióban vezető szerepet tölt be. A Magyar Telekom igazgatója, Vasváriné Menyhárt Éva szintén számadatok segítségével illusztrálta a hazai helyzetet, eszerint az ADSL-lefedettség 94 százalékos, a második helyen a kábeltévé áll (86%), a harmadik pedig a mobil szélessáv (54%). Verseny van tehát, és lesz a jövőben, amin a felhasználók csak nyerhetnek.

Dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója a korábban elhangzott optimista gondolatokat kiegészítve gazdaságélénkítési és versenyképességi szempontokat is említett. Ahogy előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarországon valóban gyökeres változások álljanak be, a kormánynak több strukturális ponton, így az e-adminisztráció terén is be kell avatkozni. Véleménye szerint ugyanis a versenyképesség megőrzésének érdekében meg kell változtatni a ma még néha kissé nehézkesnek tűnő, és sok szempontból nem korszerű rendszert. Amennyiben ezen a téren is előrelépések történnek (márpedig Baja Ferenc szavai erre utaltak), akkor annak akár már az egészen közeli jövőben pozitív hozadékai lesznek. Paál hozzátette: mindehhez a szakma és a civilek együttműködése is szükségszerű, végül pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) első alelnökeként átadta a kormánybiztosnak a kamara elektronikus közigazgatásáról szóló állásfoglalását.

Az Internethajó plenáris ülés után szekció-konferenciákkal folyatódott, amelyeken többek között szó esett a kultúra finanszírozásáról, a Teleház-programról, a web2-ről, és az online médiáról is.