Az Internethajó négy évig a 14 évre visszatekintő - Enyedi Nagy Mihály által szervezett és irányított - Médiahajó intézményének és rendezvénynek a része volt. A Médiahajó tavaly a média mai viszonyai között  "elsüllyedt" és aHajó néven folytatta útját. Az 5. Internethajó 2004-ben már mint önálló, az egyik legnagyobb informatikai rendezvény került megrendezésre.

Az eWorld harmadik éve navigátora az Internethajónak és mint szakmai partner vesz részt a szervezésben. Fontos lenne, hogy a piaci szereplők a kormányzattal összefogva építsék fel a magyar információs társadalmat, ezáltal újabb piacot és lehetőségeket teremtve. Az esemény célja, hogy erősödjék a kormány, az üzleti szektor, a civil szféra és a szakmai szervezetek felelős párbeszéde a feladatokról és lehetőségekről, ezzel is oldva a viszonylagos megkésettséget; egy évvel a csatlakozás után.
A rendezvény fővédnöke Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezzel a GKM és a MEH Elektronikuskormányzat-központ egyben a rendezvény szakmai támogatását is vállalta. A rendezvényen képviseltették magukat a szakmai szervezetek, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség valamint az Inforum.
A kormányzat felelős képviselői is rész vettek az Internethajón. A Nemzeti Fejlesztési tervvel kapcsolatosan kerekasztal beszélgetés keretében Eszes Gábor Miniszteri Biztos (Gazdasági és Kölekedési Minisztérium) mondott bevezetőt. A fórumon részt vett Dr. Nyikos Györgyi a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnök-helyettese valamint Mécs Imre az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának a tagja. Az IT beruházásokban történő kormányzati szerepvállalásról beszélt Boda Miklós az NKTH elnöke és Farsang Zoltán, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség információs társadalom program menedzsere. Magyar Bálint oktatási miniszter a zárófórumon vett részt, amely előtt Dr. Paál Péter az IBM Magyarország vezérigazgatója mondott bevezetőt.

Az idei Internethajó fő témája az uniós csatlakozást követő egy évben a magyar információs társadalom fejlődésében elért eredmények, a ránk váró feladatok és tervek. A kormányzat, valamint a piaci szereplők és szakmai szervezetek vezetői között többször alakultak ki parázs viták akár az infokommunikáció vagy a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatosan. Elhangzott, hogy nyugati szomszédainkhoz képest jelentős lemaradásban vagyunk az internetfelhasználás tekintetében; az internetpenetráció nem növekszik, az informatikai analfabétizmus leküzdése érdekében nem teszünk kellő lépéseket, nincsen hatékony és legalább az internettel rendelkezők számára használható e-ügyintézés és még sorolhatnánk.
Ezek ellenére azonban vannak bíztató jelek. Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások új elnöke elmondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) évi 3-4%-os növekedése és a csökkenő infláció előnyösen hat a gazdaságra. Az utóbbi időben számos nemzetközi vállalat telepítette fejlesztőközpontjait Magyarországra.

A rendezvény egyik fontos témája, hazánk infokommunikációs helyzetének feltérképezése volt. A kerekasztal-beszélgetésben több vezető internetszolgáltató képviselője mellett (Matáv, GTS-Datanet) jelen volt még Uj Péter az Index főszerkesztője, Bánhidi Ferenc, az NHH képviseletében, illetve Bóna Ákos az iSITE.hu főszerkesztője. A jelenlévő telekommunikációs cégek vezetői a hatóságot marasztalták el a távközlési szabályozások megfelelő rendszerének hiánya miatt. A megfelelő szabályozási rendszer megalkotása is kihatással lehet az internetpenetráció növekedésére. A "Hogyan születik az üzlet az EU" -ban c. szekcióban érdekes előadásokat és hozzászólásokat lehetett hallani az uniós piacra jutásról Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnökének a vezetésével. Elhangzott, hogy (a magyar ITD helyett) a külföldi szervezetek jelenleg hatékonyabban tudják támogatni a magyar vállalkozások termékeinek külföldi piacra jutását. E tekintetben a kormányzat jelentéktelen segítséget nyújt, holott az export kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaságnak. Sokszor a kormányzattól, még Kóka János miniszter úrtól is azt hallani, nincsenek piacképes és exportképes magyar termékek. Ez természetesen nem igaz, a legtöbb esetben a tőkehiány és a kellő tapasztalat (akár marketinges jellegű) kettőse jellemzi a magyar kis- és középvállalatokat.
Elhangzott továbbá, hogy a "hagyományos magyar kreativitás" és a különböző kultúrákhoz való jó alkalmazkodási képességünk jelenthet előnyt és alapot a felzárkózáshoz, amelyhez kormányzati támogatásra is szükség lenne. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a jelenlegi elektronikus kormányzás stratégiája illeszkedik az uniós tervekbe és szabályozásba, így annak módosítására nincs szükség. Kiemelte, hogy megteremtettük az egységes elektronikus kormányzati közmű alapját és eddig több, mint 600 intézmény csatlakozott a kormányzati informatikai gerinchálózatra. Az állampolgár az "ügyfélkapun" keresztül léphet be az elektronikus kormányzati rendszerbe, ezáltal egy helyen lép kapcsolatba az államigazgatással és intézheti akár elektronikusan ügyeit.

A rendezvényen átadták a díjakat az Enamiké és az eWorld által a középiskolások számára meghirdetett József Attila pályázat, az ATTILA100 nyerteseinek. A pályázóknak a "Ki vagyok én? Hol élek? Mit akarok?" kérdésekre kellett válaszolnia az általuk készített rövidfilmekben, kizárólag József Attila szavainak felhasználásával. A díjakat, nagy értékű mobiltelefont, számítógépet valamint egy-egy ötven kötetből álló könyvtárat Magyar Bálint oktatási miniszter adta át a tehetséges fiataloknak.